Tag : csokikörkép

2 posts

scotlandflowers-2

Az idei nyaralásunk rendhagyó módon nem mediterrán tájakon, hanem a sok esőtől zöldellő, bárányokkal teli Skóciában zajlott. Már néhány éve tervezgettük, hogy kirándulunk egyet a skót felföldön, aztán egy eléggé extrém biciklis videó hatására beleszerettünk az egyik szigetbe, amit úgy hívnak Isle of Skye.

Készültünk sok esőre, zord időjárásra, és a helyi nyári specialitásra, a ‘midge‘ invázióra (skót muslica, ami úgy csíp mint egy szúnyog). Nem számítottam viszont arra, hogy ennyi érdekes és finom kézműves csokoládéval is fogok találkozni útközben. Pedig szakmai ártalomként mindig előre rákeresek az interneten, hogy vannak-e csokiboltok az adott helyen, ahova megyek.

Skót tájakon

Skót tájakon

Odafelé egy éjszakára megálltunk St. Andrews városában, ami több mindenről is híres. Itt született például a golf, valamint ide járt egyetemre Vilmos herceg, és itt ismerkedett meg Katalinnal. Természetesen a helyi egyetem is nagyon jóhírű.

Ebben a kávézóban randizott Vilmos herceg Katalinnal :)

Ebben a kávézóban randizott Vilmos herceg Katalinnal 🙂

Öt napot töltöttünk a mesés Isle of Skye-on, és igyekeztük bejárni a legfontosabb természeti látványosságokat. Bármerre is megy az ember a szigeten, mindenhol dombok és hegyek veszik körül, minden üde zöld, és a lankákon boldogan legelésznek a bárányok, tehenek. Nagy szerencsénk volt, mert az öt napból mindössze az első nap délelőttjén és az utolsó nap esett az eső. Így fel tudtunk mászni két hegyre is, láttunk egy csodálatos vízesések sorozatából álló patakot (úgy is hívják Fairy Pools, “Tündértavak“). Az esős napot pedig rövid városnézéssel és vásárolgatással töltöttük.

skyemontains-5

Nagyon sok napsütést kaptunk, szerencsénk volt. A zord hegyvonulat, a Black Cuilin, a sziget legmagasabb része.

 

skywaterfalls-4

“Fairy Pools”, azaz a tündértavak vidéke. Ennyi vízesést én még egy helyen nem láttam 🙂

"Old Man of Storr" - vagyis a Storr hegység "Öregember" nevű sziklájánál

“Old Man of Storr” – vagyis a Storr hegység “Öregember” nevű sziklájánál

Ekkor találtam rá az Isle of Skye Chocolates által készített bonbonokra, táblás csokikra és a skót fudge-ra, amit itt tabletnek hívnak. Nagyon hasonlít a fudge-ra, de nem annyira krémes, inkább porhanyós állaga van, és nagyon gyakran whiskyvel ízesítik. A bonbonokat is a szigeten készítik, több ajándéküzletben is találkoztam ezekkel a termékekkel. Egyszerű csomagolás jellemzi őket, de van néhány érdekes ízkombináció a bonbonválogatásokban.

Hazafelé megnéztük a Loch Nesst, bár szörny sehol se volt, sütött a nap. Viszont simogattunk skót felföldi marhákat, akik nagyon lazák voltak. :)

Hazafelé megnéztük a Loch Nesst, bár szörny sehol se volt, sütött a nap. Viszont simogattunk skót felföldi marhákat, akik nagyon lazák voltak. 🙂

Hazafelé úton pedig Edinburgh-ban szálltunk meg, így városnézéssel töltöttünk ott egy estét és a másnap délelőttöt. Nagyon hangulatos város, sok-sok régi, magas társasházzal, dombra épült várral, és a városon belül több kisebb magaslati ponttal, ahonnan csodás kilátás nyílik az egész városra. Az egyik ilyen a Calton Hill, ahol a csillagvizsgáló épületét is találjuk, a másik pedig a Holyrood Park, ahol konkrétan egy óriási vulkanikus szikla emelkedik meredeken az ég felé, a másik oldalán pedig zöld lankás domboldal terül el, mindezt körbefonja egy futópálya is. A délelőtti sétánk ennek a megmászásával telt, aztán indulás előtt még feltankoltunk csokikkal is.

Edinburgh nagyon szép és csokikkal teli város.

Edinburgh nagyon szép és csokikkal teli város.

Szerencsénkre a szállásunktól alig tíz perces sétányira egyszerre három hely is volt, ahol különleges, helyi készítésű csokikat lehetett találni. A legfontosabb, és legnagyobb a The Chocolate Tree (Csokoládéfa) nevű hely volt, ami bolt és kávézó is egyben. Jó időben az utcára is ki lehet ülni kis, mozaikkal díszített asztalokhoz. Bent tágas előtér fogad, két oldalt polcokon válogathatunk az általuk készített ízesített táblás csokik, bean-to-bar csokik, néhány más bean-to-bar készítő táblái közül, illetve találunk még itt saját készítésű csokis kencéket, kakaóbabot és kakaóbabtöretet, ízesített forrócsoki mixeket is.

Chocolate Tree, Coco Chocolatier és a Victor Hugo kínálata egy képen.

Chocolate Tree, Coco Chocolatier és a Victor Hugo kínálata egy képen.

A kávézó kínálatában a hagyományos eszpresszó-latte-cappuccino mellett olyan különlegességekre bukkanhatunk, mint a többféle bean-to-bar csokoládéból készülő forrócsokik, házi készítésű fagylaltok és természetesen friss kézműves bonbonok. Mondanom sem kell, hogy mindent ki kellett próbálnunk, így többször is visszatértünk ide a látogatásunk során. Mindenről majd részletesen is beszámolok egy külön nekik szentelt bejegyzésben.

A másik két csokit is a közelben találtam, az egyik konkrétan az út másik oldalán lévő kis boltocskában volt. Coco Chocolatier névre hallgat az üzlet, és még a belvárosban is van egy boltjuk. Nagyon szép színes papírba csomagolják a táblás csokikat, amelyek között jópár finom ízkombinációt találtam. Emellett bonbonokat, minőségi kakaóport is árulnak.

A begyűjtött csokik nagy része (még volt néhány bonbon a Chocolate Tree-ből, de az utazást nem nagyon bírták, így nem voltak túl fotogének)

A begyűjtött csokik nagy része (még volt néhány bonbon a Chocolate Tree-ből, de az utazást nem nagyon bírták, így nem voltak túl fotogének)

Végül a harmadik cég csokijait egy delikáteszboltban kialakított kávézóban találtam meg. Az interneten már kinéztem magamnak a színes csomagolásaikat, és végre egy készítő, akinek a neve nem a csoki-kakaó valamilyen átalakítása. Ocelot ugyanis a márkanév, egy fiatal pár alapította a céget, és készíti a táblás csokikat izgalmas ízekkel, vidám, színes csomagolással. Nagyon hívogató volt a választék, de elsőre itt is “csak” három táblát vettem. Maga a hely is amúgy megér egy kis leírást. Victor Hugo névre keresztelték ez a sarki delikáteszt, ahol főként francia, olasz és spanyol ínyencségeket találhatunk: méz, lekvárok, kekszek, tészták, italok, hűtőpultban sajtok és felvágottak, szörpök, joghurtok, helyben készített szendvicsek, croissant, tojásos lepények, lasagne. Utóbbiakat akár helyben is fogyaszthatjuk. Mi útrvalónak vettünk itt egy doubledecker nevű szendvicset, ami a nevéből adódóan két helyen is ketté volt vágva, hgoy még több minden férjen bele. Nagyon finom volt, és persze laktató.

Aztán sajnos búcsút kellett intenünk a skót tájnak és a skót csokiknak, de minden annyira tetszett, hogy biztos visszatérünk még ide. Ha tehetitek, ti is látogassatok el Skóciába, és Skye szigetére, mert csodás helyeket (és csokikat) lehet itt találni! 🙂

Ghent, Belgium

Gent egyik tere

Másfél hete ellátogattunk Gentbe is, ami kb 60 km-re van Brüsszeltől nyugatra, Bruges irányában. Megint felkészültem a helyi csokiboltokból, be is jelöltem a térképen, hol vannak a legérdekesebbek. A város viszonylag nagy kiterjedésű, de a történelmi városmag eléggé koncentrált. Konkrétan három-négy templom is van egymás hegyén-hátán. Gyönyörű, napsütéses időnk volt, így estig róttuk a kis utcákat és persze a csokiboltokat 🙂

Yuzu chocolate shop

Korábban felfedeztem egy helyi, angol nyelvű blogot, amit két ír fiatal ír :). A srác sörkészítést tanul, a lány pedig csokikészítést. A legjobb helyen járnak szerintem! A blogjukon így keverdnek a sörkóstolók és a csokis témák, de nagyon jó stílusuk van egyébként. Náluk láttam először egy bemutatót a Yuzu nevű csokiboltról. A készítő, Nicolas Vanaise sok időt töltött Japánban (egyébként építész), az ottani kultúra nagyon megihlette, ez a boltján is érezhető. Névnek is a japán yuzu citrusfélét választotta, ehhez pedig egy igazán élénk napsárga színű csomagolás dukál. A boltban egyébként teákat, és a japán teaszertartáshoz szükséges eszközöket, csészéket is lehet vásárolni a csokik mellett. Vettem nála egy 20 darabos bonbonválogatást, jön majd róla részletes beszámoló is természetesen.

A belvárosban megnéztük a Saint Bavon katedrálist, ahol a Van Eyck testvérek híres szárnyasoltára található. Ezt pénzért lehet csak megnézni. Igaz, a kép másolata a templomban is ki van téve, sőt, a restaurációt (és a komplett templomot is) eltakaró ponyvára is rányomtatták, minden turisztikai kiadványban benne van, szóval csak az nem látja, aki nem akarja. Mivel mi nem vagyunk műkincs szakértők, nekünk elég volt a másolat látványa is erre a délutánra. A templom bejáratánál rögtönzött interjút adtunk egy helyi egyetemistának, aki a genti nevezetességekről kérdezett minket. Ajánlott néhány helyi sört, sőt még egy speciális bodzalikőrrel is megkínált minket. Persze a flamand szavakat egyáltalán nem tudtuk megjegyezni, úgyhogy így nem sokra mentünk a tippekkel 🙂

Van Hoorebeke chocolate shop

az egyik Van Hoorebeke bolt

Híres csokikészítő család a Van Horebeeke is, két boltjuk is van, egyiket az apa, másikat a fia vezeti. Ide sajnos nem tudtunk bemenni, mert már bezárt, mire odaértünk az egyikhez. De mindenképpen fent van a listámon, mivel szintén a már fentebb említett blogon olvastam róla egy rövid beszámolót, és ehhez tartozott videó is, ami felkeltette az érdeklődésemet.

A másik csokibolt, ahol vásároltam a Daskalides nevű hely volt. Főleg olyan csokikat választottam, amik érdekesen néztek ki, vagy az ízük érdekelt. Volt egy kb. 10 csokiból álló válogatásuk is, ami cukormentes volt, ezekből most nem vettem, de nagyon jó kezdeményezésnek tartom.

Ghent Belgium

A genti őrtorony

Saint Nicholas cathedral Ghent

Szent Miklós katedrális hátulnézetből

Két másik csokiboltot is megemlítenék még, ahova most nem jutottam el, az egyik a Van Hecke a másik pedig Joost Arist boltja. Utóbbi a csokifesztiválon is részt vett, van is egy képem a csokikról. Sőt, láttam is a készítőt személyesen a fesztiválon. Nagyon remélem, hogy legalább 25 éves volt a srác, mert szemtelenül fiatalnak nézett ki ahhoz, hogy ilyen menő boltja és csokijai legyenek! 🙂

Ghent Belgium

folyópart

Végül meg kell még említenem a város egyik édesség nevezetességét a Cuberdon-t. Ez egy sötétlila, kúp alakú zselés cukorka. Úgy néz ki, mint egy gumicukor, de a belsejében folyós a zselé. Az eredeti Cuberdon ibolyás-málnás ízű (vagy valami olyasmi), de például a Belgique Gourmande nevű boltban többféle gyümölcsös ízben, élénk színekben is megtalálhatjuk. Mi egy utcai mozgóárusnál vettünk egy kis zacskónyit, mert ezt nem lehet kihagyni.

Ghent Belgium

a levesező szomszédságában ilyen szép házakat találtunk

Hazaindulás előtt még útba ejtettünk egy nagyon jó helyet. Soupe Lounge-nak hívják, és szerintem szuper a koncepció. Fő profiljuk, a névből is kiderül, a leves. Minden nap négyféle levesből lehet választani (ottjártunkkor: paradicsom, brokkoli, spárga, snidling), kis vagy nagy adagot, 4-5 euróért. Ehhez jár két mini zsemle, egy alma, egy mini vaj és a levesbe különböző levesbetétek: kenyérkockák, apróra vágott nyers zöldségek, reszelt sajt, húsgombócok. Nagyon jót ettünk itt, csak ajánlani tudom. Lehet még szendvicseket és salátát is enni itt, de ezeket nem próbáluk, úgyhogy nem tudok nyilatkozni. Egyetemistáknak, turistáknak (akik minden pénzüket csokira költötték :D) tökéletes választás, ha már unják a sült krumplit és a gofrit.

Ghent Belgium

a genti vár

Gent nagyon jó hely! Szép a belváros, hangulatos a folyó és a körülötte álló épületek. Még akkor is, ha köztudott, hogy a középkorban sem nézett ki ennyire középkorinak ez a város, mint most. A huszadik század eleji világkiállítás apropójából újították fel ilyen régiesre az épületeket. Paradox kissé, de szerintem jól sikerült.

Ghent Belgium

bringa, folyó, házak – tipikus turistakép

A kóstolt csokikról és a cuberdonokról hamarosan részletesebb beszámolót is írok.

Nektek hogy tetszik Gent? Ha jártatok már itt, mi volt a kedvenc helyetek?

Google+
Lap tetejére